Kölcsön lakos
JungKook miután felgyógyult, minden visszatérhetett az eredeti kerékvágásba. Minden nap, látástól vakulásig tánc próbáztak, holott már tökéletesen ment az egész.
Este mikor hazaértek, általában vacsora után kidőltek. Ha pedig nem, szétterülve a kanapén vagy éppenséggel a szobájukban punnyadva interneteztek. Ugyan így volt egy novemberi napon is, amikor a három legfiatalabb egy kiadós veszekedés után, leültek közösen játszani egy versenyzős játékkal.
- Ti belegondoltatok már, milyen lenne ha lenne egy kisállatunk?- nézett végig a másik két társán V.
- Itt van Jimin...- vihogott JungKook.
- Nem az én nevem jelenti azt hogy süti...- nyújtotta a fiatalabbra a nyelvét.
- De most komolyan...- dobta le a joystickot V.
- Amúgy nem... Mondjuk, régen volt egy macskánk de elszökött.
- Szerintetek lehetne kis kedvencünk?
- Passz... De ha nem kérdezzük meg, nem is tudjuk meg.- ugrott fel Jimin.
- Igazad van...
xxxxx
- Nem!- ült fel a leaderük a kanapén.
- De miért?- hisztizett V.
- Mert úgy se lenne időnk szerencsétlen állatra és nem is foglalkoznátok vele.
- Nem igazság...- huppant le durcásan a három fiú.
- Mi a baj?- cirógatta végig V és Jimin arcát Vicky.
- Engem kihagytál...- hajtotta hátra a fejét JungKook, hogy a lány szemébe tudjon nézni.
- Rapmon hyung nem engedi, hogy kisállatunk legyen...- dünnyögött V.
- Jajj fiúk... Egy kis kedvenc hatalmas felelősséggel jár, és sok időt igényel.
- De be jöhetne velünk a stúdióba, és mindig játszanánk vele... Talán még neki is lennének rajongói...
- NamJoon? - nézett Vicky is a leaderre.
- Szerencsétlen állat... Előre sajnálom...- dörzsölte meg a homlokát Rapmon.
- A szomszédban van egy kislány akinek van egy hörcsöge... Megkérdezhetnénk hogy vigyázhattok e rá egy hétig.
- Nem is rossz ötlet...
- Felhívjam az anyukáját?- kapta elő a telefonját Vicky.
- Igen!- pattant fel V csillogó szemekkel.
xxxxx
- Naa? Mit mondott?- pattogott V.
- A kislány egy feltétellel adja oda neked...- tette le az asztalra a telefont.
- Mi az? Mi az?
- Ha énekeltek neki...- húzta el a száját.
- Az a legkevesebb... Elég leszek én is nem?
- Nem hiszem... Az egész bandát akarja, és mellé pedig YoonGitól egy neki szóló rappet...
- Nem lesz hörcsög... Neee..!
- Nehogy már most add fel! Eddig mindig azt mesélted, hogy sose adod fel... Csak ráveszed valahogy őket...
- Igazad van! Megyek és megkérdezem őket!- húzta ki magát és berontott Suga szobájába.
Kis beszélgetés után vigyorogva ugrált ki a hálóból.
- Úgy látom benne van...- mosolygott Vicky.
- Aha! És furcsa, de nem is ellenkezett...
- Na, már csak a többieket kell meggyőznöd...
- Könnyű lesz... Csak főzz valami finomat.
- Nem tudom mit forgatsz a fejedben, de akkor valami különlegeset csinálok.
- Köszönöm!- ugrott a lány nyakába.
- Nyugi kis oroszlán... Még nem biztos, hogy mindenki benne lesz.
xxxxx
- És nekünk mi jó származik abból, ha lesz egy hörcsögünk? - tömte a szájába Hope a kaját.
- TaeTae megtanulna felelősség teljesen gondoskodni egy állatról, és talán kapnátok egy saját állatot.
- Én benne vagyok...- mosolygott Jin.
- Nekem mindegy...- rántott egyet a vállán Rapmon.
- Szerintem a kocka párosnak se lenne ellenére egy kis éneklés egy hörcsögért...- nézett Jiminre és JungKookra Vicky.
- Na ha már mindenki benne van, akkor én se különcködök...- csámcsogott tovább J-Hope.
- Akkor szólok a kislány anyukájának, hogy holnap estefele ráértek. Rendben?
- Én akár most szólóznék neki!- ugrott fel V.
- Pihenj most inkább...- húzta vissza a székére Vicky.- Hozzak még valamit?
- Nem köszönjük.- vágták rá egyszerre.
A vacsora végeztével csak Vicky Jin és Jimin maradtak kint. A többiek elmenekültek a mosogatás és a pakolás elől.
- Minnie... Ha folyamatosan lefogsz, soha nem végzek...- kacagott fel Vicky ahogy Jimin megint átölelte.
- Bocsi...- ült le a konyhapulthoz.
- Ha jól hallom szabad a fürdőszoba... Betámadhatom?- tette el az utolsó tányért is Jin.
- Ha akarod... Majd fürdök én utoljára...
- Nem... Most együtt fürdünk...- nézett fel rájuk Jimin.
- J-Jimin... Ezt szerintem te se akartad kimondani...- pirult el Vicky.
- De miért?
- Mert én... Túl szégyellős vagyok...- söpörte az arcába a haját a lány.
- Nem baj... Én is...- rántotta meg a vállát.
- Oldjátok meg... Én most mentem...- vihogott Jin miközben elindult a szobák felé.
- Miért nem akarsz velem fürdeni?- nézett szomorúan Jimin.
- Hidd el szeretnék, de nem szabad... Még nem...
- Ne már...
- De, ha szeretnéd, akkor átköltözök hozzád... Úgy is mindig ott alszok...
- Akkor pakolhatsz.- vigyorgott rá Jimin.
- Akkor te pedig befejezheted a pakolást.- nyomott egy puszit a fiú arcára és megindult ő is a hálók felé.
xxxxx
- Muszáj pont ma énekelnünk a kis csajnak? Hulla vagyok...- vinnyogott Hope miközben Vicky a nyakkendőjét igazgatta.
- Nyugi, csak egy kis ének, aztán gondolom egy-két kép, és kész is lesztek.
- Figyi, nem neked kell neki szóló hirtelen rappet nyomnod...- csapódott le a kanapéra Suga.
- Az se lesz több néhány mondatnál...
- Miért van az, ha valami negatívat mondunk, Vicky mindig mond rá valami pozitívumot?- tűnődött el Jin.
- Ejj' de szépen mondtad... Azért van mert én a jót is meglátom.- mosolygott rá Vicky.
- Ezért jött össze Jiminnel...- röhögött fel Hope.
- Ne röhögj, vagy ráhúzom a nyakadra ezt a szuttyot...
- Mikorra várnak minket?- nyomogatta a telefonját Rapmon.
- Ha jól tudom 7-re.
- És akkorra meg is lesz a hörcsög is?- csillant fel V szeme.
- Igen. Amint megkapta a kislány amit akart, ide is adja a hörcsögöt.
- Akkor mire várunk?! Énekeljünk be!- visított miközben a szájához emelte az egyik fésűt és dalolászni kezdett.
- Nagyon akarja azt a kis dögöt...- húzta fel az orrát Rapmon.
- Az nem kis dög, hanem egy cuki hörcsög...- nyújtotta rá a nyelvét JungKook.
- Mennyi az idő?
- Húsz perc múlva lesz 7.
- Ideje indulni, és akkor út közben dalolászhattok.
- Ennyire messze lenne?- tátotta el a száját Jimin.
- Nem, csak az utca végére megyünk, viszont mire oda terellek titeket...
- Jó értjük. Mehetünk.- tolta a többieket az ajtó felé V.
Igaza volt Vickynek. Mire oda értek a fiúkkal, már néhány perccel el is múlt 7 óra. Felálltak a megfelelő sorrendbe é bekopogtak. Amikor kinyitották az ajtót a szokásos üdvözlésükkel konferálták fel magukat.
- 2-3. Bangtan. Hello mi vagyunk a BTS.
Az ajtóban álló kislány sikítva rájuk csapta az ajtót amire a fiúk meglepetten összenéztek.
- Pedig jó helyre jöttünk...- motyogta Vicky.
Kis idő múlva egy fiatal nő, akit egy vigyorgó kislány ölelgetett. Ahogy a kislány meglátta, hogy egyáltalán nem álmodik, Suga nyakába ugrott.
- Yumi! Nem szabad!- cibálta le az őrültnek tűnő kislányt a nő.
- Gyertek be!- cibálta be a házba Sugat Yumi.
A többiek szó nélkül követték a társukat. Betérve, egy szépen előkészített nappaliban kötöttek ki. Vicky elvonult a kislány anyukájával, ezzel magukra hagyva a fiúkat és Yumit.
- Rajta, énekeljetek!- pattogott izgatottan a kanapén.- Aztán Suga Oppa rappeljen nekem!
A fiúk megint csak meglepetten összenézetek és eleinte félénken de utána egyre felszabadultabban daloltak. Yumi sorban mondogatta a dalokat amiket akart hallani.
- Most jöhet a rapp! - nézett Sugara.
- Öh... Hány éves is vagy Yumi?
- Nyolc, miért?
- Csak kérdeztem...
xxxxx
A hazafele vezető úton, JungKook és Hope tovább dudorásztak, a többiek csendben mentek előre. V azt a szerencsétlen hörcsögöt molesztálta aki a terrárium túl oldalán próbált menekülni a simogatás és a puszik elől.
- Hagyd már szerencsétlent... Látszik, hogy fél tőled...- szekálta a fiút Jimin.
- Herkules, nem fél semmitől... Ezért lett ez a neve, gondolom... Majd megszokik... Igaz, picike?- birizgálta meg a remegő kis állatot.
A hazaérést követően, mindenki aló módba helyezte magát, kivéve V. Ő továbbra is az a szerencsétlen kis állatkát piszkálta.
Miután végre el tudták zavarni aludni, egy hatalmas kiáltás zavarta fel az éjszakai csendet.
- Kim TaeHyung! Takarítsd el innen ezt a dögöt vagy kilapítom!- üvöltött Rapmon a fürdőszoba felől.
------------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése