2014. július 17., csütörtök

My first BTS fanfiction 3.rész

Meyu terve

-Ébresztő Meyu...-simogatta meg húga arcát Vicky.
-Hümm!-húzta fejére a takarót.
-Naa! Reggeli tálalva...-húzta lejjebb a nagy paplant.
-Majd később...-rángatta vissza magára.
-De addig kihűl...
-Nem baj.
-Pedig a palacsinta és Dóra néni eperlekvárja még frissen a jó, de ha nem kell...
-Palacsinta, eperlekvár? Húúú!- mint akit üldöztek, kiszaladt a szobából.
-Hé, és az ágyaddal mi lesz?-kiabált utána.- Jellemző...

xxxxx

-Jimin! utoljára szólok! Ébresztő!- állt meg az ajtóban Rapmon.
-Ahj, hagyjál már hyung...- nyávogott fáradtan.
-Oké Jimin, aludj csak.- mondta kedves hangon és kiment a szobából.
Egy kancsó vízzel tért vissza. Nagy lendülettel Jiminre öntötte a tartalmát.
-Wáááh! Ez hideg!- visított fel a legmagasabb hangján a fiú.
-Nos, ha már fenn vagy, terítsd ki a cuccod és gyere ki hozzánk.
-Nye-nye-nye-nye-nye...- nyújtotta utánna a nyelvét- Parancsolgatós.
-Hallottam ám!-zengett vissza a hangja.

xxxxx

-Nem láttad Jimint?- nézett Rapmonra Vicky.
-Talán lement levegőzni. Nagyon el van mostanság magával.
-Igen... Most még a mikrofonját is elfelejtette.-lóbálta meg a kis kábelt.
-Megkeressem?
-Nem kell, intézem én.
-Biztos?
-Persze.
-Te tudod... De lehet, hogy kicsit bunkó lesz...-húzta el a száját.
-Megint bal lábbal kelt?
-Hát, inkább vizessel...
-Már megint?- kacagott fel a lány.
-Ja, de most kancsóval.
-Szegényke...
-Van 20 percetek fiúk!-kiabált be a menedzser.
-Megyek megkeresem...-tekerte fel a mikrofon kábelét Vicky.

xxxxx


~Jimin POV~
-Huh, hűvös van...-húztam össze a pulcsimat.
"Na most miért is jöttem le...? Hm... Ja! Levegőzni. Eh, szellőztetni ezt az üres izét amit a fejemnek hívok."
Kisétáltam a parkolóba és leültem a padkára.
"Hogy fogom elmondani neki?"
-Eh, majd lesz valahogy...
-Mi lesz, hogy?- állt elém Vicky karba tett kézzel.
"Hm, de jól áll neki ez a póz is..."
-Nem érdekes...-kezdtem el bámulni a cipőm orrát.
-Ahj, Jimin!- leült mellém.- Mi van veled mostanság?
-Hm?
-Eddig mindig vigyorogtál, énekeltél, ugráltál és táncoltál. Le se lehetett lőni téged. Úgy kellett lefogni amíg sminkeltünk vagy igazítottunk valamit rajtad.- sóhajtott egy nagyot.- Hová lett az az energiabomba srác akit én megismertem? Mostanság csak elvonulsz, és csak néha mosolyogsz. Mi a gond?
-Csak szimplán rossz a kedvem.
-Csak ennyi?
-Ühüm.-bólogattam.-" Egy frászt! Őrülten szerelmes vagyok de balfék vagyok tenni valamit érte."
-Hát, amikor kicsi voltam és rossz volt a kedvem, anyukám mindig felvidító puszit adott.
Féloldalasan ránéztem, de a fejemet nem fordítottam el.
-És jobb lett utána?  
-Persze.
 Pici melegséget éreztem az arcomon és hallottam egy halk cuppanást. Hihetetlenül nagy erő kellett, hogy ne folytassam a dolgot.
-Jobb már?
-Igen, sokkal jobb...-suttogtam magam elé.
-Akkor...- felállt mellőlem és kinyújtotta a kezét.- Gyere, segítek feltenni a mikrofonod.
Elfogadtam a kis 'segítséget' és felálltam.
-Hú de hideg a kezed...- kulcsolta rá vékony ujjait a kézfejemre.
 ~Jimin POV end~
xxxxx

-Jól van, fiúk! Most így ezzel a hétre vége, találkozunk a hétvége után. Mindenkinek jó pihenést a hosszú hétvégére.- a menedzser még egyszer végignézett a srácokon és otthagyta őket.
~Meyu POV~
" Jól sejtettem, Vicky megint lement valamiért... Na most cselekedj, Meyu!
-Fiúk!- kezdtem fennhangon amivel mindenki figyelmét felkeltettem.- Vickyvel szombatra szeretnénk meghívni titeket magunkhoz ebédre. Neki ne nagyon említsétek a témát, mert nagyon fel tudja magát rajta húzni.
"Nem hazudtam... Csak kicsit. Na jó! Orbitálisan nagyot kamuztam, de jó cél érdekében."
#Flash back#
°°Telefoncsörgés°°
-Meyu, kérlek vedd fel! Pont most álltam be a zuhany alá!
-Oké!-megnéztem a kis kijelzőt.-Jé! Magyar szám!- gyorsan felkaptam a kagylót és megpróbáltam felidézni a magyar nyelvet.-^Halló?
^-Szervusz drágám!^-hallottam Dóra nénikém hangját a vonal másik végéről.-^Sajnos rossz hírem van!^
Kis hatásszünet eltelt mire nagy nehezen de felfogtam mit is szeretne közölni velem a nénikém.
-^Mi a gond?^
-^Nem sikerült repülő jegyet vennünk, ezért nem tudunk elmenni hozzátok, majd csak Vicky születésnapjára.^- kellett egy kis idő amíg ezt is lekonvertáltam magamban. -^Értem.^
-^Viszont most le kell tennem, Szilvikének szüksége van rám. Puszilom a nővéred, szia!^
-^Szia...^-szépen visszatettem a helyére a telefont.
"Hm... Úgy is terveztük, hogy elhívjuk a fiúkat egyszer..."
-Ki volt az?- állt meg mellettem Vicky egy szál törölközőben.- Dóra néniék?
-Öhm, nem! Téves volt...
 -Oké... Figyelj csak... Délután, ha vége az interjúnak, elmegyek vásárolni. Ha kell valami írd fel a listára. Ott van a hűtőn.
-Jó... Majd felírom.
-Rendben. Ha kellenék, öltözök.
-Menj csak.
"Nem jó... Vicky úgy se engedné meg. Szerinte fel kell készülni rájuk. De, ha Vicky nem tud róla, nem is fáj neki..."
Elengedtem egy sejtelmes mosolyt.
#Flash back end#
~Meyu POV end~

------------


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése