My first BTS fanfiction 13.rész

Reptéri kalamajka

-Hát te hová készülsz?- állt Vicky elé Jimin.
-A reptérre Meyu jegyéért. Miért?
-Mehetek én is?- mosolyodott el kisfiúsan.
-Csak kérdezd meg NamJoont.
-Oké!

~Jimin POV~
Végre kettesben lehetünk. Talán végre ez lesz az az alkalom...
-Hyung...- bökdöstem meg Rapmon vállát.
Kikapta a füléből a fülhallgatóját és nagyon értelmes fejet végva nyomott egy elhaló 'Hm?'-öt.
-Elmehetek Vickyvel a reptérre?
-Minek is?- fordult szembe velem.
-Hogy ne legyen egyedül. Mi másért mennék?- raktam keresztbe a karomat.
-Eh...  Ha rendesen elrejted magad mehetsz. Vegyél fel egy maszkot.
-Oké, köszi.
Ezzaz!! Vallomás, itt jövök!
Szinte berepültem a szobámba és keresgélni kezdtem.
-Ajj ne már! Tényleg kidobtam? Szuper...
Oké Jimin... Ezt jól megcsináltad. Most kérheted kölcsön HoSeokét. Ő meg biztos valami nagyon nyomi 'feladatot' fog a nyakamba aggatni. Múltkor is egy hétig strandpapucsban járhattam be a stúdióba. Pont a legnagyobb esőzésben.
-HoSeok, itt vagy?- kopogtattam a szobája ajtaján.
-Mi kéne?- dugta ki a fejét vigyorogva.
-Izé... Kölcsön adnád az egyik maszkod?
-Minek az neked?
-El szeretnék menni Vickyvel a repülő térre csak én a saját maszkomat kidobtam... Tudod, elszakadt.
-Vickyvel, mi? Gyere be, megkeresem.
Oh, ez könnyebben megy mint gondoltam... Nem baj!
-Tessék itt van.- nyomta a kezembe.
-Oh, köszi...
-Mi van? Nem jó?
-Nem, dehogy is. Tökéletesen megfelel, csak furcsálom...
-Mit?
-Hogy nem genyázol velem...
-Ja, vedd úgy, hogy jó napom van. Szeva...- becsukta az ajtót.
Fura... Na mindegy, gyerünk öltözni!
~Jimin POV end~

xxxxx

-Hé, Jimin! Gyere gyorsan, vagy nem érünk oda időben. Nem soká fog érkezni egy gép Európából, és baromi sok ember gyűlhet ott össze.- kiabált vissza Vicky az ajtóból.

-Jövök.- futott a lány felé.

-Végre. Gyere...- megfogta a kezét és egy eléggé gyors tempóban kezdte el vezetni az utcákon.

Körübelül 10 perc séta után végre odaértek a reptérre ahol már elég nagy volt a tömeg. Nehezen de átvergődtek az embereken és átvehették a jegyet.

-Van ám népség...- szorította meg jobban Vicky kezét Jimin.

-Igen... Vigyázz nehogy felismerjen valaki!

-Nyugi... Hacsak nem Ultimate Fan valaki akkor nem hiszem hogy nagy az esélyem rá.

-Gyere, üljünk le oda, ott megvárhatjuk hogy csillapodjon a tömeg.

-Oké... Úgy is szeretnék mondani valamit...

-Mit? - huppant le a padra Vicky.

-Hát tudod... Már régóta szeretném neked elmondani, de sose volt merszem.... Féltem a visszautasítástól...

Megfogta a lánynak mind a két kezét és mélyen a szemébe nézett.

-Úr Isten!- visított valaki a tömegből.- Ez Park Jimin a BTS-ből!

-Futás!- suttogta Vicky miközben felrágatta Jimint.

Átvágtak az emberseregen és amint kikötöttek az utcán egy kisebb utcába lyukadtak ki. Hallották a fanok sikítozását és látták ahogy elhaladnak mellettük. A nagy csapatnak még így is a fele észrevette őket és ismételten kezdődhetett a hajsza. Végigrohantak egy csomó utcán és közben néha felborítottak egy-egy kukát. Végül már teljesen kimerülten és leizzadtan elkezdtek lassítani.

-Én nem bírom...- nyefergte Jimin.

-Bírd ki! Néhány utca és ott lesz egy kanyargós sikátor... Ott lehagyjuk őket.- lihegte Vicky.

-Nincsenek már olyan sokan, ennyi autogramot kibírok...

-Hülye vagy?! Ezek szétszednek! Add a kezed! Én még bírom!- kiabálta Vicky és megfogta Jimin kezét. Eszeveszett tempóban kezdtek el rohanni.

Vickynek igaza volt, nem sokára elértek egy kis sikátorba. A sikítások visszhangoztak és tisztán lehetett hallani a lábak dübögését is. Mire kiértek az útvesztő végére már csak néhány lány maradt.

-Oppa! Csak egy képet!- ugráltak a lányok.- Csak egy képet és egy autogramot!

-Ezt... Túlélem...- lihegte Jimin miközben lepattintotta a filce kupakját.

-És ő a barátnőd?- szugerálta az egyik lány Vickyt.

Vicky csak Jimint nézte. Ő nem akart semmit mondani. Nem is tudott volna, mert hihetetlenül szúrt az oldala.

-Ő? Hát jó... De ezt nem mondhatjátok el senkinek, mert a következő meetingen nem válaszolok egy kérdésre se.

-Nem mondjuk ígérjük.- pattogtak idegesen.

-Igen, ő a barátnőm.

-Úristen!!! Oppanak van barátnője!!- visítottak egyhangúan.

-De csitt, mert még autogram se lesz az osztáson. És nem is találkoztunk...- nézett a lányokra.

-Csendben maradunk, ha látunk egy csókot!- vágta rá az egyik szemüveges lány.

Jimin ránézett Vickyre. Ő is csak a fiút nézte.

-Na mi lesz? Csókot! Csókot! Csókot!- kántálták egyre hangosabban.

Vicky odasétált Jimin mellé aki vele szembe fordult. Csak egymást nézték majd Jimin két keze közé vette a lány arcát és óvatosan megcsókolta.

A lányok csak sikítoztak és volt amelyikük el akart ájulni.

-De akkor most már mehetünk? És ahogy ígértétek! Egy szót se.

-Ígérjük! Szia Oppa!- kiabáltak miközben integetve távolodtak.

-Huh... Elfáradtam...- támaszkodott a térdeire Jimin.

-Én is... Akkor... Ezt akartad elmondani?

-Igen... Halálosan beléd szerettem. Már debüt óta csak figyelek. Hihetetlenül gyönyörű vagy és kedves. Imádom a személyiségedet. Te nem a sztárt látod bennem, mint más lányok. Te rendes, hétköznapi emberként kezelsz. És ez tetszik. Nagyon is.- átkarolta a lány derekát és még egyszer megcsókolta.
-Én... Én...- akadozott Vicky szava.- Nem tudok beszélni... Amikor te vagy a közelembe alig megy a beszéd...- szorosan hozzábújt Jiminhez.

-Én is ugyan ezt érzem. Menjünk haza...- megfogta Vicky kezét és elindultak az úton tovább.

Igazán nem is törődtek merre mennek, hiszen jobban elvoltak foglalva egymással. Már majdnem rájuk sötétedett amikor végre hazaértek. Persze a többiek azonnal le is támadták őket de ahogy meglátták, hogy egymás kezét fogják, már is másabbul álltak a dologhoz.

Viccelődtek a Bangtan új párocskájával.

Egész sokáig fenn voltak mindannyian. Persze Rapmon jól leszidta őket a fanok miatt.

------------