Cinkes helyzet
-Hulla vagyok...- borult le a papírokkal és dobozokkal ledobált kanapéra Meyu.
-Áucs!- kiabált valaki.
-Jé... beszél a kanapé...
-Nem a kanapé vagyok...- bújt elő JungKook a cuccok közül.
-Oh szia Kookie! Szóval itt vagy!- ugrott le róla a lány.- Hé, mindenki, nem tűnt el JungKook, megtaláltam!
-Végre... Már azt hittem ott maradtál a költöztető autóban.- csoszogott oda Rapmon a többiekkel.
-Nem... Csak álmos vagyok.
-Vicky... Lehet egy kíváncsiskodó kérdésem?- pislogott rá hatalmas szemekkel Jin.
-Persze, mondd.
-Miért ilyen hatalmas ez a ház? Mármint, ketten vagytok, vagyis voltatok eddig... Ez egy nyolc szobás ház, két fürdőszobával. Ugye?
-Igen akkora, és hát, még régebben a szüleink úgy tervezték, hogy anyukám nővéréék is ideköltöznek, de aztán megmaradtak Európában.
-Igazán, ha nem mondanád, hogy félig meddig európai származású vagy, észre sem venném.- böködte arrébb JungKookot Suga.-Kiskoromban látszott jobban. Míg Meyunak inkább ázsiai vágású, kerek volt az arca, nekem inkább hosszúkás.
-Amúgy kész vagyunk?- vizslatott körbe Jimin.
-Igen. Mit csináljunk?- vetődött le Hope és Kookie közé V.
-Csinálok vacsorát, aztán megnézhetnénk egy jó filmet. Vagy akár végignézhetnénk Meyu kis kori képeit.
-Hééé! Inkább a tiedet! Amúgy is, nem tudom ki ugrált fürdőruhában a tetőn...
-Mert Vicky megcsinálta?- vigyorodott el Hope.
-Meg ám! Gyertek, a szobánkban vannak az albumok!- ráncigálta el a fiúkat Meyu.
-Te nem mész, Jimin?- kötötte fel a kis kötényét Vicky.
-Nem... Holnap ráérsz?
-Jelenésetek lesz az egyik délelőtti showban, de ha úgy végzünk réérek. Miért?
-Hát... Talán gondoltam, elmehetnénk egy... Egy... Egy randira...
Vicky kis híján elejtette a kancsót amit fogott.
-Öhm... Persze, mehetünk.
-Wááh! Jimin, ezt meg kell nézned!!- tepert ki Rapmon egy kicsi képpel a kezében, amit azonnal Jimin orra alá dugott.
-Mi van? Mit kell megné..? Azta... Vicky ez tényleg te vagy? - kapta ki a leadere kezéből és leült vele a konyhapulthoz.
-Mi van? Mit kell megné..? Azta... Vicky ez tényleg te vagy? - kapta ki a leadere kezéből és leült vele a konyhapulthoz.
-Ez melyik?- nézett át Jimin válla felett Vicky. -Jesszusom ez még megvan?! - vörös fejjel kikapta a kezéből a képet és a zsebébe rakta. - Ezt nem láttátok!
- Bocs de beleégett az agyamba! - röhögött Rapmon mire a konyharuha repült felé. Miután Jimin fejére akasztotta a rongyot, visszament a szobába.
-Fú, ha ez rájön, hogy Meyu kopogás nélkül ront rá az emberekre ha a fürdőszobába megy...- mormogta Vicky.
-Szerintem egész jó kép...
-Aha... Főleg ha te lennél rajta, akkor milyen jó lenne.
-Nekem nem állna jól a pink fürdőruha.
-El se tudnálak képzelni...
-De egy valamit mondj meg... Mit kerestél te a tetőn, egy szál fürdőruhában?
-Egy röpke buli volt az egyik barátnőmnél, medencés buli. Tollasoztunk és a labdája felment a tetőre. Ott helyben én voltam a legkisebb így azonnal engem küldtek fel... Ahogy felértem és ledobtam, nyomtam egy pózt és akkor lettem lekapva. Nem vagyok túl büszke erre a képemre de muszáj volt megtartani.
-Az legalább nem olyan cikis helyzet mint az enyém volt...
-Milyen helyzet?
-Nem érdekes!
-Na, ha már felhoztad akkor mond is el.
-Jó, de ne röhögj ki.
-Nyugi, nem foglak.
-Nah jó... Még régebben, amikor még a bandázós korszakom volt a közép suliban, elmentünk felfedezni egy romos házat. Az egész lakóház egy szögesdrót kerítéssel volt körbeszegve. A kaput hiába feszegettük, nem nyílt ki ezért át kellett mászni. Valahogy akkoriban még a magasabb régióba tartoztam ezért én segítettem a többieknek felkapaszkodni. Befele még oké volt minden. Ahogy bent voltunk, mégis csak csinálni kéne valamit, hát elkezdtük firkálni a falat. Kicsit beljebb mentünk az egyik belső szobába, ahol mint kiderült, mégsem olyan elhagyatott az a ház. Egy vénember ült a szobában néhány sörösüveg társaságában. Nagyvalszeg részeg volt, mert csak akkor vett észre minket, amikor bementünk a szobába. Egyik haveromhoz hozzávágott majdnem egy üveget. Persze azonnal menekültünk kifele. Senkinek nem kellett a segítség, akkora lendülettel rohantunk kifele. Amilyen mázlista voltam én ahogy ugrottam volna át, megakadt a nadrágom övtartója egy kiálló szegecsben. Persze hiába ordibáltam a haverjaimnak, csesztek visszafordulni értem. Az öreg rám hívta a rendőrséget is. Azok persze nem tudtak leszedni onnan ezért még a tűzoltók is kijöttek. Ahogy leszedtek hallottam, hogy mindenki rajtam röhögött. A rendőrség nem tudott velem mit kezdeni mivel a teleknek nem az öreg volt a tulajdonosa, vagyis senki sem volt a tulaj. Inkább a rendőrség helyett haza vittek. Egy órába telt mire kimagyaráztam magam a szüleimnek.
-Sssz... Az tényleg cinkes dolog...- sziszegett Vicky miközben a zöldséget szeletelte.
-Ja, és mi erről miért nem tudtunk?- vonta fel a szemöldökét vigyorogva Rapmon, a falnak támaszkodva.
-T-Ti mióta álltok itt? - fordult meg Jimin miközben majdnem leesett a székről.
-Hehe, elég régóta, hogy tudjunk egy újabb cikis dolgot rólad.- röhögött Hope.
-Most miért? Az se volt jobb amikor majdnem leestem a rajongók közé egy aegyo miatt.
-Köhm, az a cipőfűződ miatt volt, SeokJin.- vigyorgott 'ártatlanul' Meyu.
-Az se jobb, amikor hátsóval levettem Kookiet egy fellépésen.- kuncogott Suga.
-Én meg belezavarodtam a rapbe egy felvétel közben. Miattam kellett újrakezdeni az egész részletet.- huppant le Jimin mellé JungKook.
-Én meg elfikkantam a forgatás közben...- húzta a száját V.
-Én pedig majdnem leütöttem a menedzsert... Aztán pedig elhasaltam szó szerint.
-Arra még én is emlékszek!- vágta hátba Hope a leadert.
-HoSeok te pedig egész végig rossz kamerába vigyorogtál egy interjún.
-Te sem vagy ám tökéletes.
-Nah, amíg Jimin magyarázott nekem, elkészültem a salátával. A hűtőben még van egy kis sült hús. Főzzek rizst vagy tésztát hozzá?
-Szerintem felesleges. Ennyi salátát mi egy év alatt nem eszünk meg...
- Bocs de beleégett az agyamba! - röhögött Rapmon mire a konyharuha repült felé. Miután Jimin fejére akasztotta a rongyot, visszament a szobába.
-Fú, ha ez rájön, hogy Meyu kopogás nélkül ront rá az emberekre ha a fürdőszobába megy...- mormogta Vicky.
-Szerintem egész jó kép...
-Aha... Főleg ha te lennél rajta, akkor milyen jó lenne.
-Nekem nem állna jól a pink fürdőruha.
-El se tudnálak képzelni...
-De egy valamit mondj meg... Mit kerestél te a tetőn, egy szál fürdőruhában?
-Egy röpke buli volt az egyik barátnőmnél, medencés buli. Tollasoztunk és a labdája felment a tetőre. Ott helyben én voltam a legkisebb így azonnal engem küldtek fel... Ahogy felértem és ledobtam, nyomtam egy pózt és akkor lettem lekapva. Nem vagyok túl büszke erre a képemre de muszáj volt megtartani.
-Az legalább nem olyan cikis helyzet mint az enyém volt...
-Milyen helyzet?
-Nem érdekes!
-Na, ha már felhoztad akkor mond is el.
-Jó, de ne röhögj ki.
-Nyugi, nem foglak.
-Nah jó... Még régebben, amikor még a bandázós korszakom volt a közép suliban, elmentünk felfedezni egy romos házat. Az egész lakóház egy szögesdrót kerítéssel volt körbeszegve. A kaput hiába feszegettük, nem nyílt ki ezért át kellett mászni. Valahogy akkoriban még a magasabb régióba tartoztam ezért én segítettem a többieknek felkapaszkodni. Befele még oké volt minden. Ahogy bent voltunk, mégis csak csinálni kéne valamit, hát elkezdtük firkálni a falat. Kicsit beljebb mentünk az egyik belső szobába, ahol mint kiderült, mégsem olyan elhagyatott az a ház. Egy vénember ült a szobában néhány sörösüveg társaságában. Nagyvalszeg részeg volt, mert csak akkor vett észre minket, amikor bementünk a szobába. Egyik haveromhoz hozzávágott majdnem egy üveget. Persze azonnal menekültünk kifele. Senkinek nem kellett a segítség, akkora lendülettel rohantunk kifele. Amilyen mázlista voltam én ahogy ugrottam volna át, megakadt a nadrágom övtartója egy kiálló szegecsben. Persze hiába ordibáltam a haverjaimnak, csesztek visszafordulni értem. Az öreg rám hívta a rendőrséget is. Azok persze nem tudtak leszedni onnan ezért még a tűzoltók is kijöttek. Ahogy leszedtek hallottam, hogy mindenki rajtam röhögött. A rendőrség nem tudott velem mit kezdeni mivel a teleknek nem az öreg volt a tulajdonosa, vagyis senki sem volt a tulaj. Inkább a rendőrség helyett haza vittek. Egy órába telt mire kimagyaráztam magam a szüleimnek.
-Sssz... Az tényleg cinkes dolog...- sziszegett Vicky miközben a zöldséget szeletelte.
-Ja, és mi erről miért nem tudtunk?- vonta fel a szemöldökét vigyorogva Rapmon, a falnak támaszkodva.
-T-Ti mióta álltok itt? - fordult meg Jimin miközben majdnem leesett a székről.
-Hehe, elég régóta, hogy tudjunk egy újabb cikis dolgot rólad.- röhögött Hope.
-Most miért? Az se volt jobb amikor majdnem leestem a rajongók közé egy aegyo miatt.
-Köhm, az a cipőfűződ miatt volt, SeokJin.- vigyorgott 'ártatlanul' Meyu.
-Az se jobb, amikor hátsóval levettem Kookiet egy fellépésen.- kuncogott Suga.
-Én meg belezavarodtam a rapbe egy felvétel közben. Miattam kellett újrakezdeni az egész részletet.- huppant le Jimin mellé JungKook.
-Én meg elfikkantam a forgatás közben...- húzta a száját V.
-Én pedig majdnem leütöttem a menedzsert... Aztán pedig elhasaltam szó szerint.
-Arra még én is emlékszek!- vágta hátba Hope a leadert.
-HoSeok te pedig egész végig rossz kamerába vigyorogtál egy interjún.
-Te sem vagy ám tökéletes.
-Nah, amíg Jimin magyarázott nekem, elkészültem a salátával. A hűtőben még van egy kis sült hús. Főzzek rizst vagy tésztát hozzá?
-Szerintem felesleges. Ennyi salátát mi egy év alatt nem eszünk meg...
xxxxx
-Egy év alatt mi?- vigyorgott Vicky a kifeküdt társaságon.
-De olyan finooom!- nyavalygott JungKook még egy falatot magába tömve.
-Vicky... Ha fel mersz minket hízlalni... Akkor... Huh... Mit is akartam mondani?- pihegett Rapmon.
-Mit tettél te rá? Kellemesen édes és mégis utána sós lesz az utóíze...- méregetett egy darab salátalevelet Jin.
-Az titok. Viszont jó barátom a szójaszósz... Hozzak még valamit?
-Hordágyat...- dőlt el Suga felé Jimin.
-Egy másik gyomrot, ami üres.-
-Erőt, hogy megmozduljak.- sóhajtott fel Hope.
-Hé, van kedvetek karaokizni?- ugrott fel Meyu a székéből.
-Igen!- pattant fel JungKook is.
-Menjetek nyugodtan, megyek én is, csak rendet rakok.- kezdte el szedegetni a tányérokat Vicky.
-Segítek...- tolta ki magát Jimin.
-Mi van? Jimin segíteni akar a konyhában?- csodálkozott Rapmon.
-Valaki mérje meg a lázát...- mutogatott rá gúnyosan J-Hope.
-Hadd segítsen csak. De, vigyázz, ne adj semmi gyúlékony, éles vagy veszélyes dolgot a kezébe.- vigyorodott el Jin is.
-Annyira csak nem vagy béna, ugye Jimin?- mosolygott rá a lány.
-Én? Nem... Csak szeretnek túlozni...- nézett szúrós szemekkel a többiekre.
------------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése